Hogyan �rtelmezhet� modernebb elnevez�se az �r�spszichol�gia?
Az �r�s ebben az esetben sem csup�n k�z�r�s, hanem minden embert�l sz�rmaz�, b�rmely �r�sfel�lten (f�ld, homok, k�, fa, pap�r, fal) megjelen� nyomot mag�ba foglal� jel, firka, rajz, k�p, graffiti. A pszichol�gia pedig az emberi l�lek tudom�nya. �gy �rtelmezve a grafol�gia az �r�sb�l, rajzb�l, jelb�l felfedezhet�, kibonthat� emberi magatart�st, a szem�lyis�g viselked�s�t vizsg�l� tudom�ny.

Egy �sszetettebb defin�ci�ja: a grafol�gia olyan emberr�l sz�l� tudom�ny, amely a k�z vagy helyettes�t�je �ltal l�trehozott, az �r�sfel�leten r�gz�tett, de arra egyedi mozg�ssal ker�lt formaalkot�st, �s a l�trehoz� mikromotoros mozg�st vizsg�lva, a pszichol�gia seg�ts�g�vel a jellemre, a szem�lyis�gre, a vizsg�lt ember viselked�s�re k�vetkeztet.
Nincs kapcsolata a j�sl�ssal, j�vend�l�sre nem, de prognosztiz�l�sra alkalmas a felt�rt szem�lyis�gjegyek �s a hozz� kapcsolt pszichol�giai �rtelmez�sek �sszef�gg�s�sben.

Az �r�fel�letre (pap�rra) merevedett mozg�s egy�ni, mint a nagymozg�sok, a mimika, a gesztikul�ci�, a besz�dm�d �s egy�b hozz�nk tartoz� szok�sok. Az emberek a vil�gra nem egyform�n reag�lnak. �r�sunk is hozz�nk tartozik, ak�r a gesztusaink. Egyedi, m�ssal �ssze nem keverhet�, ez az oka, hogy tal�lhatunk hasonl�, de nem tal�lhatunk egyforma �r�st. A k�z�r�s, olyan, mint az ujjlenyomat. Csakis egyetlen emberhez tartozhat. Ezt a jellemz�j�t az �r�sszak�rt� hasznos�tja.

�r�sunkra �rv�nyes-e vajon az �lland�s�g? Tapasztalhatjuk, hogy nem. A k�rnyezet v�ltoz�sai, az �r�m, a b�nat, az izgatotts�g, esetleg a d�h, vagy a f�lelem, a tart�s szorong�s megv�ltoztatj�k viselked�s�nket, �gy �r�sunkat is. BUDA B�LA szerint „az �r�s �lland�s�ga �s m�gis relat�v v�ltoz�konys�ga, egyedi jellege makacs t�ny”. Megfejthet�k az �r�s saj�tos szab�lyszer�s�gei �s �r�j�nak m�st�l j�l megk�l�nb�ztethet� jellemvon�sai.

E „titkok” megfejt�se a grafol�gus feladata.